Az EU 2028-tól kezdődő pénzügyi keretének egyik fő kihívása a helyreállítási alaphoz felvett közös adósság törlesztése, amely évente 13,9 milliárd eurót igényel – értékelte az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a most induló vitát az unió új közös költségvetéséről. A védelmi és biztonsági kiadások emelkednek, részben az immobilizált orosz vagyon felhasználásával. Az EU bővítési tervei, különösen Ukrajna csatlakozása, további jelentős kiadásokat hozhatnak. Az Európai Bizottság 36,5 milliárd eurós új saját bevételi forrásokat javasolt, de ezek kidolgozása egyelőre nagyon lassan halad. Az Európai Parlament szakbizottsága a költségvetés reformját és nagyobb parlamenti ellenőrzést sürget ezek miatt.
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentős átalakítást tervez a Bizottságon belül, hogy megerősítse ellenőrzését az EU 1200 milliárd eurós közös hétéves költségvetése felett. Az elképzelés szerint a reformokért felelős igazgatóságot összevonnák a helyreállítási alap kezelését végző egységgel.
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
Ismét a magyar kormány került a középpontban az Európai Tanácsban a csütörtöki uniós költségvetési tárgyalások előtt. Az Orbán Viktor vezette kabinet újra megvétózhatja a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát, amely egyszerre biztosítaná Ukrajna EU-s támogatását, valamint nehezítené meg az uniós közös hitelfelvétel törlesztését. Mindeközben Brüsszelben nem számítanak arra, hogy az újra hatalomra kerülő Robert Fico szlovák miniszterelnök megfúrná Kijev megsegítését, de közben több tagállam is kifogásokat emelt a közös költségvetés plusz befizetései ellen.
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
A tavalyi brit népszavazás és az idei holland és francia választási eredmények megváltoztatták az Európai Unióval kapcsolatos megítélésemet és megéri harcolni a még erősebb EU-ért - többek között ezeket jelentette ki egy szombati választási gyűlésen Angela Merkel német kancellár. Az EU melletti nagyon határozott kiállás időzítése nem véletlen: csütörtökön volt a közös német-francia kormányülés, amelyen fontos döntések születtek, ma vasárnap pedig Merkel fő kihívója mondja el az EU és Németország jövőjével kapcsolatos beszédét. Erről külön cikkünk:
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Súlyos károkat okoz az áramhiány.
Az F/A-18-as egy repülőgép-hordozóról zuhant a tengerbe.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
