2025. május 15. 08:32 | Portfolio
Az Európai Bizottság digitális adó bevezetését fontolgatja, hogy fedezni tudja a 350 milliárd eurós, a Covid-19 utáni helyreállítási alapból származó közös uniós adósság visszafizetését – derül ki a Politico által megszerzett belső dokumentumból.
2025. április 28. 15:30 | Szabó Dániel
Brüsszel megkezdte a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus előkészítését egy súlyosbodó geopolitikai, gazdasági és társadalmi kockázatokkal terhelt környezetben. A most futó költségvetési ciklus felülvizsgálata alapvető változtatásokat javasol: több rugalmasságot, gyorsabb végrehajtást, valamint új prioritásokat, például a védelmi ipar támogatását, a megfizethető lakhatás fejlesztését és a vízbiztonság javítását. A cél az, hogy az EU a Trump-kormányzat kiszámíthatatlan politikai manőverezései mellett is képes legyen geopolitikai és gazdasági önállóságot építeni. Az innováció, az energiafüggetlenség és a kohézió megerősítése kulcsszerepet kap a következő évtized stratégiai célkitűzéseiben.
2025. április 23. 10:30 | Szabó Dániel
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
2025. április 12. 10:54 | Portfolio
Az EU pénzügyminiszterei tárgyalásokat kezdtek egy közös védelmi alap létrehozásáról, amely védelmi felszereléseket vásárolna és birtokolna, miközben használati díjat számolna fel a tagállamoknak, lehetővé téve a védelmi kiadások növelését anélkül, hogy további adósságot halmoznának fel a nemzeti költségvetésekben.
2025. február 22. 13:00 | Szabó Dániel
Az EU 2028-tól kezdődő pénzügyi keretének egyik fő kihívása a helyreállítási alaphoz felvett közös adósság törlesztése, amely évente 13,9 milliárd eurót igényel – értékelte az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a most induló vitát az unió új közös költségvetéséről. A védelmi és biztonsági kiadások emelkednek, részben az immobilizált orosz vagyon felhasználásával. Az EU bővítési tervei, különösen Ukrajna csatlakozása, további jelentős kiadásokat hozhatnak. Az Európai Bizottság 36,5 milliárd eurós új saját bevételi forrásokat javasolt, de ezek kidolgozása egyelőre nagyon lassan halad. Az Európai Parlament szakbizottsága a költségvetés reformját és nagyobb parlamenti ellenőrzést sürget ezek miatt.
2025. január 30. 16:00 | Szabó Dániel
Az Európai Unió közös költségvetése a teljesítményalapú kifizetések felé fordulhat, valamint kiegészülhet a fősodorba tartozó finanszírozás elvével. Míg előbbi arra összpontosít, hogy megállapítsa, mi működik a legjobban, a mainstreaming célja annak biztosítása, hogy a közkiadások átalakító, normatív célokat érjenek el. Lényegében a helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tapasztalataira épülne, ami azért rossz hír a magyar kormánynak, mert ezen forrásokhoz egyáltalán nem fér hozzá, mivel a szükséges reformokat még nem teljesítette.
2024. november 20. 13:09 | Portfolio
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentős átalakítást tervez a Bizottságon belül, hogy megerősítse ellenőrzését az EU 1200 milliárd eurós közös hétéves költségvetése felett. Az elképzelés szerint a reformokért felelős igazgatóságot összevonnák a helyreállítási alap kezelését végző egységgel.
2024. október 26. 20:56 | Portfolio
A Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be az EU költségvetési forrásaihoz való hozzáféréshez. A terv még csak kiszivárgott, de már jelentős konfliktust váltott ki az uniós intézményekben és a tagállamoknál.
2024. október 14. 11:21 | Szabó Dániel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
2024. július 18. 12:31 | Portfolio
Ha maradhat az Európai Bizottság élén, Ursula von der Leyen egy átfogó és ambiciózus modernizációs programba kezdene, amelynek középpontjában a végrehajtás felgyorsítása, a beruházásösztönzés és az uniós pénzügyi rendszerek reformja állna, hogy az EU felkészüljön a jövőre. A terv, amely valamennyi intézmény és tagállam együttes erőfeszítését igényli, már az újabb tagállamokkal kibővült Európai Unió működésének javítását, a geopolitikai kihívások kezelését és a demokratikus legitimitás javítását célozza a polgárok minél intenzívebb bevonásán keresztül.
2024. június 19. 14:07 | Szabó Dániel
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
2024. január 31. 14:00 | Szabó Dániel
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
2024. január 10. 21:19 | Portfolio
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
2023. november 13. 11:00 | Szabó Dániel
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
2023. október 26. 08:43 | Szabó Dániel
Ismét a magyar kormány került a középpontban az Európai Tanácsban a csütörtöki uniós költségvetési tárgyalások előtt. Az Orbán Viktor vezette kabinet újra megvétózhatja a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát, amely egyszerre biztosítaná Ukrajna EU-s támogatását, valamint nehezítené meg az uniós közös hitelfelvétel törlesztését. Mindeközben Brüsszelben nem számítanak arra, hogy az újra hatalomra kerülő Robert Fico szlovák miniszterelnök megfúrná Kijev megsegítését, de közben több tagállam is kifogásokat emelt a közös költségvetés plusz befizetései ellen.
2020. január 10. 16:36 | Weinhardt Attila
Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Hosszú távú befektetés céljára kiváló lehetőségnek tűnnek.
Vajon miért nem fedezte fel még a tömegturizmus a Kaukázus rejtett kincsét?
Októberben lépnek érvénybe az új szintek.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Hétfőn még sokat süthet a nap.
Felgyorsítják a védelmi program végrehajtását.
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Örülhetnek a vásárlók ennek?
